http://index.hu/gazdasag/magya.....rekasztal/

Hogy valaki ennyire ne figyeljen mai közéletünk kontextusára! - ha jóindulatúan akarom értelmezni…

Ilyenkor úgy érzem (rövid időre), föl kell adni, el kell innen menni messzire, el a világ végire…

A nyelvi tájékozatlanságról
(Gellért Kis Gábor: Ki védi meg az ombudsmant? – 16. szám)

Gellért Kis Gábor - védelmezve a szerintem ilyesmire nem szoruló ombudsmant - síkraszáll a „cigánybűnözés” szó használatának jogos, értelmes, hasznos volta mellett. Kellő nyelvi tájékozottságról téve tanúbizonyságot, azt állítja, hogy ugyanúgy használható, mint a cigányzene, cigány festészet, cigánytempó, cigánymódi, cigánybanda kifejezések.
Meg kell vallanom nyelvi tájékozatlanságomat: én ezt másképp látom. Cigányzene (így, egybeírva leginkább magyar zenét, magyar nótát jelent…), cigány festészet, cigánybanda (= zenészek): nincs bennük semmi sértőn általánosító tartalom. A cigánymódi jelentése már lehet sértő is, pusztán leíró is, kontextustól függően. A cigánytempó, cigánybanda (=garázda stb. cigányok) bizony általánosítón becsmérlő jellegű, ezért – gondolom – civilizált ember nemigen használja. (Kéretik mellőzni a művészi szövegekben előforduló „cigányozással” való érvelést.) Mindenesetre másképp ítélendő meg egyes, a cigányokra nézve sértő tartalmú kifejezés használata, ha cigányok használják, önmagukról szólván, és másképp, ha a többségiek élnek ilyen kifejezésekkel.
Nem látom be, miért volna hasznos, értelmes a cigánybűnözés szó használata – a cigány bűnözőkkel kapcsolatos szociológiai, kriminológiai sajátosságok leírásához nem tűnik nélkülözhetetlennek. Tekintettel arra, hogy magyarbűnözésről, horvátbűnözésről, zsidóbűnözésről stb. kultúrember nem szokott beszélni, pedig vannak bűnöző magyarok, horvátok, zsidók, a cigánybűnözés szónak, bárki bármit mond is, rasszista konnotációja van. S némi nyelvi tájékozottsággal nem tekinthetünk el attól sem, hogy egy-egy szó civilizált közegben való használhatóságát jelentősen meghatározza az a szubkultúra, amelyben különösen gyakran, kedvtelve alkalmazzák.
Vannak szavaink, amelyek csak bizonyos összefüggésekben kerülendők (pl. kitartás, élettér), mások – hosszabb-rövidebb időre vagy általában – kultúrember számára használhatatlanná válnak. Ilyennek gondolom a cigánybűnözés szót.
Ha a neten körülnézünk, azt tapasztaljuk, hogy jellegzetes környezetben szokott előfordulni: fekete tolvajok, mokkák, dehogymokkák, brazilok, norvégok, réti négerek, tetvek, tetvescigányok, nyilvánnemcigányok, kancigányok, tücskök stb. Letagadhatatlan, hogy használata terjed a köz nyelvében is, mégpedig igen markánsan rasszista jelentéssel. Talán durvának tűnik a párhuzam, de szerintem védhető: a cigánybűnözés szó használata nagyjából annyira „nélkülözhetetlen” a kulturált, tárgyilagosságra törő beszédben, mint zsidótakonyként emlegetni a tövises lepényfát…
„Doktriner liberális újságírókról” szívesen szólnak azok, akik nem rokonszenveznek általában a következetes liberalizmussal – önmagában nincs ezzel semmi baj. Ám a „megélhetési jogvédők” szerkezet manapság rendszerint a (cigány)fajvédők, álliberálisok, magyargyűlölők stb. környezetében szokott előfordulni, nem messze a réti négerektől, mokkáktól, orkoktól stb.
S ha már „megélhetési jogvédőkről” beszél valaki, talán belegondolhatna: a cigányok jogvédelmével foglalkozók aligha élnek meg jól ebbéli tevékenyégükből (eltekintve a cigány maffiózókat védelmezőktől: őket azonban nem szoktuk „jogvédőknek” nevezni, ahogy a magyar stb. maffiózók védelmére szakosodottakat sem) - annyira biztosan nem, mint a szélsőjobboldali randalírozók „jogainak” védelmére specializálódott ügyvédek…