11h: Gyertyagyújtás Tatárszentgyörgyön
17h: Fotókiállítás-megnyitó – Budapest, Holocaust Emlékközpont
17.30h: Polgárjogi Díjak átadása
18h: „Dalok a Jégveremből” –népzenei koncert

„Kinek ártott a négy és féléves Csorba Robi, akit apja próbált kimenekíteni a rájuk gyújtott házból, de a hidegvérű gyilkosok puskagolyózápora mindkettőjükkel végzett?
És kinek álltak az útjában a többiek, akiket az elmúlt egy évben legyilkoltak a halálosztók?
Kik voltak ezek az emberek? Cigányok, a hazájuknak hitt Magyarországon. És miért kellett meghalniuk? Mert cigányok. Nincs más magyarázat.
64 évvel Auschwitz felszabadítása, a nácizmus bukása után.”
Az RPA 2009 őszén sajtófotó pályázatot írt ki Miért? címmel, Magyarországon, az elmúlt egy évben romákat ért brutális támadásokkal összefüggésben készült fotódokumentumok, és alkotóik számára.
A legsikeresebb 30 alkotást Fotókiállítás keretében mutatjuk be az Emberi Jogok Napján, 2009. december 10.-én, 17 órától, a Holokauszt Emlékközpontban (Budapest, IX., Páva u. 39).
A fotókiállítást megnyitja: Iványi Gábor, lelkész, az RPA kuratóriumi tagja.
A tárlat egyben főhajtás az újfasizmus magyar cigány áldozatai előtt:
Nagy Tiborné (1968. augusztus 16. - 2008. november 3.) Nagycsécs
Nagy József (1985. május 22. - 2008. november 3.), Nagycsécs
Csorba Róbert (1981. november 16. - 2009. február 23.), Tatárszentgyörgy
Ifj. Csorba Róbert (2004. július 8. - 2009. február 23.), Tatárszentgyörgy
Kóka Jenő (1955. február 14. - 2009. április 22.), Tiszalök
Balogh Mária (1964. július 21. - 2009. augusztus 3.), Kisléta
A fotókiállítás után az RPA nevében Horváth Aladár átadja a 2009. évi „Polgárjogi Díjak” kitüntetést.
A rendezvényt a ROMAFOLK Együttes előadása zárja „Dalok a Jégveremből” címmel.
Az „Emberi Jogok Napja” rendezvényei a Fővárosi Önkormányzat és a Szerencsejáték Zrt. támogatásával valósul meg.
Budapest, 2009. december 3.
Tisztelettel:
Setét Jenő sk.
Igazgató
ÖSSZETARTOZUNK!
Mindannyian felelősek vagyunk azért, ami ma Magyarországon történik. Felelősek a társadalmi tagságuktól, emberi és állampolgári méltóságuktól megfosztott cigányság sorsának alakulásában. A fizikai tettlegesség és szellemi elnyomás elfogadott lett megbélyegzett honfitársainkkal szemben, sőt, immár követendő normának számít. Bocsánat minden gúnyért és bántásért, ami ebben a hazában érte roma társainkat.
Hogyan juthattunk idáig, hogy közösségeink gyengévé lettek vagy széthullottak, mi magunk pedig szótlanná váltunk, s erőszakos és gátlástalan emberek veszélyeztetik a társadalom békéjét, ártatlanok életét?! Fonjuk újra a társadalom törvényes és összetartozó szövedékeit! Semmit sem kívánunk ennél jobban. Tegyünk meg mindent azért, hogy törvényeinkben, sajtónkban, iskoláinkban, munkahelyeinken és szomszédságainkban legyen végre egyenlő bánásmód és nyíljanak egyenlő esélyek mindenki számára.
Hiszünk abban, hogy a cigányok és nem cigányok közös országa talpra állítható. Ha most szembenézünk a súlyos helyzettel, lefolytatjuk az elmaradt, elhallgatott vitákat és kölcsönösen megfogalmazzuk a közös feladatokat, amelyhez széles társadalmi összefogást teremtünk, akkor végre felemelt fővel nézhetünk egymás, gyermekeink és unokáink szemébe. A legfőbb ideje tehát, hogy mi, különböző származású, társadalmi helyzetű és világnézetű emberek, erkölcsi, anyagi és politikai felelősségünk teljes tudatában megmutassuk: összetartozunk. Méltóságot hát mindenkinek!
A kezdeményezők: Feischmidt Margit, Fleck Gábor, Horváth Aladár, Kalányos László, Kovács Éva, Kovács Petra, Kóczé Angéla, Messing Vera, Neményi Mária, Michael Stewart, Szalai Júlia, Szuhay Péter, Vidra Zsuzsanna, Virág Tünde, Zentai Violetta és Zolnay János
Aczél Gábor újságíró szerkesztő
2009. december 7. hétfő 04:15
A parlament 2000-ben a magyarországi holokauszt emléknapjává nyilvánította április 16-át, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött a magyar zsidók gettósítása a Felvidéken, Kárpátalján. Ezen a napon 2001 óta minden magyar középiskolában meg kellene emlékezni a XX. századi történelem e szörnyű tragédiájáról. Ezen a napon 2008-ban a négy történelmi felekezet (katolikus, református, evangélikus és zsidó) megegyezett, hogy 2009 áprilisától a saját közösségeiken belül minden évben megemlékeznek a holokauszt magyar áldozatairól. Az iskolákban se lehetne ennek akadálya, hiszen a holokauszt érettségi témakör, a történelemoktatás szerves része és a pedagógusokat képző intézmények tananyagában is jelentős helye van. A helyi önkormányzatokon is múlik, hogy a holokauszt miképpen tudatosul a ma fiataljaiban. Lényegében ezért kapott az ÖNkormányzat című, minden településre eljutó, 19 éves havi folyóirat 2009 márciusi számában a legtöbb helyet a Legyenek elevenek az árnyak című összeállítás. Amelynek bevezetőjeként közölt, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság előzményeit, s azok más településeken megnyilvánuló jelenlegi, a zsidókra való kiterjesztését ismertető Bűnnel sújtott falvak című publicisztikát is ajánlom az olvasók figyelmébe. Ezt az írást a szociofotói révén méltán elhíresült Horváth Dávidnak cigány és nem cigány gyászolókat megörökítő képriportja zárja.
http://store1.digitalcity.eu.c....._webre.pdf