Mi, hazánk békéjéért, jövőjéért felelősséget érző magyar állampolgárok, romák és nem romák, valamint őket képviselő szervezetek - kormányzati és politikai, nemzeti kötelezettségük teljesítéséért fordulunk Önökhöz.
A hazai cigányság elnyomatott sorsában az utóbbi évtizedekben különösen tragikus fejlemények következtek be. Döntő többségünket kiszorították a munkalehetőségekből, a létbizonytalanság pusztító kiszolgáltatottsága, a mélyszegénység lett osztályrészünk. Sújt minket a nemzetiségi elnyomás és a rasszizmus is. Veszélyben van lakhatásunk, egészségünk, önbecsülésünk. E tragikus társadalmi fordulat idején a politikai erők és a média többsége szolidaritás helyett gyűlöletet kelt ellenünk. A kollektív felelősség nemzetközi és alkotmányos jogokat sértő hirdetésével az egész nemzetiséget bűnbak szerepbe kényszerítik. A cigányokat idegennek, ellenségnek, bűnözőnek, élősködőnek beállító háborús uszító propagandát folytatnak velünk szemben.
Ez a folyamat nem áll meg a szavaknál. Megfélemlítő félkatonai demonstrációk, gyújtogatások, gyilkosságok, kivégzések kísérik. Alig találunk példákat a jogállam fellépésére ezekkel szemben.
Ebben a helyzetben a megtámadott cigány nemzetiséget megillető törvényi jogokat, a cigányság államalkotó státuszát azzal tudjuk megvédeni és megerősíteni, ha demonstráljuk, hogy sok évszázados békés együttélés, közös szenvedések, küzdelmek, áldozatok és országépítés során lett közös a hazánk, Magyarország. És ez a jog kikezdhetetlen.
Közös történelmünk, közös kulturális örökségünk és eredményeink vezettek a magyarországi cigányság nemzeti önérzete, hazafisága történelmi-politikai kialakulásához.
A kiéleződött viszonyok között a cigányság önvédelmét jelenti, ha van lehetősége a művészet empátiát keltő eszközeivel átélhetővé tenni szenvedéseit, örömeit, nemzeti és kisebbségi sorskérdéseit önmaga és társadalmi környezete számára. Így tudja érzékeltetni az örök emberi értékek azonosságát, gazdagító sokszínűségét, amelyek a megértést, az elfogadást lehetővé teszik.
Közös cselekvést a közös sorstudatban.
A cigányok megkérdőjelezett kollektív és egyéni emberi méltóságát a kultúra, a művészet eszközei és intézményei nélkül megvédeni és presztízsteremtő módon újrafogalmazni nem lehet.
Mindezidáig a cigányoknak ez az önreprezentációs jog és védekezési lehetőség nem adatott meg. Hiányzik a méltó Országos Cigány Művészeti Központ, amelyben - egyéb feladatok és szolgáltatások mellett - teret kaphat az együttélésünk stációit és eredményeit, közös történelmünket bemutató:
- múzeum,
- színház,
- kiállító terem és képzőművészeti gyűjtemény,
- hangversenyterem,
- zenei és folklórgyűjtemény,
- kutatóintézet.
A Roma Integráció Évtizede Program 2009-2010 évi feladatai közé a kormányzat a roma szervezetek követelésére emelte be az Országos Cigány Művészeti Központ létrehozását 2010 évi határidővel. A központ koncepciójáról folyó előrehaladott megállapodásokkal szemben azonban 2009. április elsején - talán áprilisi tréfának szánva - az erre szánt 900 millió forintot átadni rendelte a Fővárosi Önkormányzatnak, helyi cél, a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ - ráadásul egy meglehetősen alkalmatlan iskolai épületben történő - létrehozására. A kormányzat titokban, a Roma Integrációs Tanács, a cigányok kizárásával döntött. Tiltakozni sem volt módunk.
A Kormánytól kérjük számon ezt a döntést, nem a Fővárostól.
Mert ez a lépés nem értékelhető másként, mint hogy hatalmi önkénnyel megfosztották a cigányságot a kulturális önazonosság- és önreprezentációs jogától. Mindez a nemzetiségi elnyomás újabb súlyos bizonyítéka.
Az Országos Cigány Művészeti Központ létrehozásáról lemondó kormányzati döntést törvénysértőnek, megalázónak, igazságtalannak és elfogadhatatlannak tartjuk. Ezzel a beláthatatlan jövőbe tolják a hiányzó országos cigány művészeti központ létrehozását. Miközben zajlik a Roma Integráció Évtizede Program, miközben uniós forrás áll rendelkezésre, miközben a gazdaság válsága mellett a társadalmi válságot is kezelni kell.
Követeljük az Országos Cigány Művészeti Központ haladéktalan létrehozását kiemelt kormányzati projektként, Európa Uniós fejlesztési forrásokból. Követeléseinken keresztül az Európai Unió polgáraként, cigány származású magyar hazafiként állampolgári és kisebbségi jogainkat gyakoroljuk.
Budapest, 2009. június 3.
Bari Károly
Kossuth-díjas költő, folklórkutató
Daróczi Ágnes
Kisebbségkutató
Zsigó Jenő
szociológus
NYILATKOZAT
Az Országos Cigány Művészeti Központ létrehozását és méltó elhelyezését halaszthatatlanul fontosnak tartjuk, aláírásunkkal támogatjuk:
……………………………
név
……………………………
foglalkozás
Kérjük, a nyilatkozatot az alábbi e-mail címre elküldeni:
daroczia@mmikl.hu
ÖSSZETARTOZUNK!
Mindannyian felelősek vagyunk azért, ami ma Magyarországon történik. Felelősek a társadalmi tagságuktól, emberi és állampolgári méltóságuktól megfosztott cigányság sorsának alakulásában. A fizikai tettlegesség és szellemi elnyomás elfogadott lett megbélyegzett honfitársainkkal szemben, sőt, immár követendő normának számít. Bocsánat minden gúnyért és bántásért, ami ebben a hazában érte roma társainkat.
Hogyan juthattunk idáig, hogy közösségeink gyengévé lettek vagy széthullottak, mi magunk pedig szótlanná váltunk, s erőszakos és gátlástalan emberek veszélyeztetik a társadalom békéjét, ártatlanok életét?! Fonjuk újra a társadalom törvényes és összetartozó szövedékeit! Semmit sem kívánunk ennél jobban. Tegyünk meg mindent azért, hogy törvényeinkben, sajtónkban, iskoláinkban, munkahelyeinken és szomszédságainkban legyen végre egyenlő bánásmód és nyíljanak egyenlő esélyek mindenki számára.
Hiszünk abban, hogy a cigányok és nem cigányok közös országa talpra állítható. Ha most szembenézünk a súlyos helyzettel, lefolytatjuk az elmaradt, elhallgatott vitákat és kölcsönösen megfogalmazzuk a közös feladatokat, amelyhez széles társadalmi összefogást teremtünk, akkor végre felemelt fővel nézhetünk egymás, gyermekeink és unokáink szemébe. A legfőbb ideje tehát, hogy mi, különböző származású, társadalmi helyzetű és világnézetű emberek, erkölcsi, anyagi és politikai felelősségünk teljes tudatában megmutassuk: összetartozunk. Méltóságot hát mindenkinek!
A kezdeményezők: Feischmidt Margit, Fleck Gábor, Horváth Aladár, Kalányos László, Kovács Éva, Kovács Petra, Kóczé Angéla, Messing Vera, Neményi Mária, Michael Stewart, Szalai Júlia, Szuhay Péter, Vidra Zsuzsanna, Virág Tünde, Zentai Violetta és Zolnay János
Papp Elemér
2009. július 9. csütörtök 14:58
A mozgalommal mélységesen egyetértek, céljait teljesen a magaménak érzem.Nem engedhetjük meg,hogy országunkban kirekesztett megfélelmített emberek legyenek, azért mert néhány őrült ki akarja sajátítani magának az életünket, vágyainkat , érzéseinket és megmondani, hogyan éljünk. Majd mi eldöntjük. Minden lehetséges fórumon küzdeni kell ellenük, remélem egyre többen leszünk!
Bíró Endre
2009. július 9. csütörtök 23:55
Nagyon helyesnek tartom ezt a kezdeményezést, köszönet azoknak, akik elindították. Be kell bizonyítanunk, hogy mi demokratikusan gonbdolkodók az emberi méltóságot tiszteletben tartók, mi vagyunk többen. Még akkor is ha mi nem masirozunk és csendesebbek vagyunk.
Szilágyi Vilmosné
2009. július 10. péntek 16:02
Kicsit ugyan szkeptikus vagyok a mozgalom hatékonysága tekintetében, mert az egész társadalmat áthatja a rasszizmus, de messzemenően egyetértek azzal, hogy valamit kell tennünk. Meg kell mutatnunk, hogy sokan vagyunk, talán egyszer elegen is leszünk. Ezért örülök, hogy létrejött ez a mozgalom.