Az állampolgári jogok országgyűlési biztosával a FigyelőNet-ben 2009. április 1-én megjelent interjú szerint Szabó Máté etnikai meghatározottságú bűnözésről beszélt, továbbá hangsúlyozta, hogy saját intézményének lényegét a többség jogainak védelmezésében látja a kisebbséggel szemben. (Lásd 1. Melléklet) Szabó Máté hasonló nézeteket vallott az ATV Pont 7 című műsorában és a Népszabadságban közölt publicisztikájában is. S noha április 4-én sajtótájékoztatón ismertette közleményét, abban csupán általánosságban ítélte el a rasszizmust, saját korábbi kijelentéseit nem módosította vagy vonta vissza. (Lásd 2. Melléklet) Ezért 2009. április 4-én a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom Nyílt levélben fordult Szabó Mátéhoz, melyet közel háromszázan írtak alá (Az aláírók nevét lásd 3. Melléklet):

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa foglalkozása szerint az egyik legfontosabb megtestesítője annak az alkotmányos alapkövetelménynek, miszerint minden egyes állampolgár a maga egyediségében, büszkeségében és méltóságában egyformán jogosult a kárára elkövetett sérelmekkel és törvénytelenségekkel szembeni állami védelemre. Amikor Szabó Máté a magyarországi cigányságot törzsi társadalomként jellemzi, és nem felelős és egyenrangú állampolgárok csoportjaként látja, akkor nem a politikailag korrekt beszédmódot kérjük rajta számon, hanem azt, hogy egy olyan álláspontot képvisel, amely elfogadhatatlan egy ilyen tisztséget betöltő személy esetében. Éppen ezért Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mégoly őszinte megbánását nem tartottuk és mindmáig nem tartjuk elégségesnek, ezért Nyílt levelünkben – hasonlóan más emberi jogi szervezetekhez – arra kértük, hogy emelt fővel, emberi méltóságát megőrizve vonuljon vissza hivatalától.

Szabó Máté azonban több nyilatkozatában nyilvánvalóvá tette: nem kíván lemondani. A Méltóságot Mindenkinek Mozgalom mindazonáltal továbbra is úgy véli: a magyarországi jelenlegi súlyos helyzetben, amikor minden magyar állampolgárnak égető szüksége van arra, hogy bizalommal fordulhasson az állampolgári jogok biztosához, elengedhetetlen, hogy olyan ember töltse be ezt a fontos funkciót, aki előítéletektől mentesen, minden állampolgárnak – akár a többséghez, akár valamely kisebbséghez tartozik – az őt megillető méltóságot megadva szólal meg. A Méltóságot Mindenkinek Mozgalom szerint az állampolgári jogok biztosának fenti nyilatkozatai az állampolgárok széles köreinek emberi méltóságát sértik. Úgy véljük, a kialakult állapot alkotmányos visszásságot jelent, mert olyan személyre van bízva az állampolgári jogok védelme, aki e jogok egyetemességével ellentétes eszméket hangoztat. Ezért azzal a kéréssel fordulunk az Országgyűlési Biztosok Hivatalához, hogy az alkotmányos jogok sérelmét és a fennálló helyzetből származó alkotmányos visszásságot vizsgálja ki.

Kezdeményezésünket az OBH-hoz való eljuttatással egyidejűleg elküldjük az Országnyűlés Elnökének, a Köztársasági Elnöknek és a sajtónak is.

A Méltóságot Mindenkinek Mozgalom kezdeményezői:

Feischmidt Margit, Fleck Gábor, Kóczé Angéla, Kovács Éva, Kovács Petra, Messing Vera, Neményi Mária, Setét Jenő, Michael Stewart, Szalai Júlia, Szuhay Péter, Vidra Zsuzsanna, Virág Tünde, Zentai Violetta és Zolnay János

Budapest, 2009. április 20.

1. Melléklet

Említette, hogy a válság agressziót szül. Mit vár, a kormányválsággal súlyosbított pénzügyi válság idején mire számíthatunk?

Szerintem sajnos rosszabb lehet a helyzet. Elég megnézni, milyen bűncselekmények, milyen jogszabálysértések szaporodhatnak el: a pénzügyi, gazdasági, szociális motivációjúak.

A bankrablásokra gondol?

Nem olyan egyszerű bankot rabolni: ahhoz fegyver és koncepció kell. Nagyon sok bűnözői csoport van, amit ugye kimondani sem merek, de etnikai alapon kategorizált bűnözés, nem intellektuális. Nemrég beszélgettem egy cigány önkormányzati képviselővel és egy kriminológussal. Ebből a beszélgetésből kirajzolódott a kimondhatatlan: a „cigánybűnözés” profilja. Ez a megélhetési bűnözés sajátos fajtáit jelenti: a színesfémlopás és -gyűjtés, a megélhetési célú termény- és eszközeltulajdonítás a biciklitől az anyacsavarig. Másrészt itt gyakori a kollektív elkövetés, egy kollektivista társadalmi, szinte törzsi csoportról van szó, szemben a magyar társadalom nagymértékű individualizáltságával. A kollektív erőszak az a szituáció, amikor a felelősség teljes mértékben megszűnik: ismert ugye az olaszliszkai lincselési eset. Én azt gondolom, hogy ez a fajta bűnözés nem tekinthető csupán adatvédelmi és kisebbségi kérdésnek, az államnak van egy bűnmegelőző funkciója, és van az erőszakszervezeteinek is. Na most, ha van egy bűnmegelőző funkciónk, amit felvállalunk, akkor, ha látjuk a bűnöző profilt, arra figyelmeztetni kell a lakosságot, és világosan nevén kell nevezni. Én nagyon örülök, amikor a kisebbségi biztos és az adatvédelmi biztos bilaterálisan meg akarják oldani a kérdést, de ezt a többségi biztos, azaz jómagam nélkül nem lehet. Mert a magyar társadalom többségének az az érdeke, hogy ha fenyegeti valamilyen specifikus bűnözői csoport, akkor arra hívják fel a figyelmét.

Forrás: Szabó Máté: figyelmeztetni kell a cigánybűnözésre In FigyelőNet (www.fn.hu), 2009. április 2. 06:30

2. Melléklet

Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának közleménye

A figyelonet.hu internetes portálon 2009. április 2-án megjelent interjúmban olyan megfogalmazásokat használtam, amelyek szándékommal ellentétesen alkalmasak voltak rá, hogy többekben kétségeket ébresszenek az alkotmányos jogállam és az erőszakmentesség valamint a tolerancia, a szolidaritás és a multikulturalizmus melletti elkötelezettségemet, antirasszista meggyőződésemet illetően.

Ezek a megfogalmazások nem tükrözik azt a felfogást, amit ombudsmanként, társadalomtudósként, a civil szféra kutatójaként és támogatójaként vallok. Tudományos, oktatói munkámban, hivatalos megbízatásaim során és a magánszférámban eddig is elutasítottam és ezután is elutasítok mindenfajta megkülönböztetést, etnikai diszkriminációt, egyéni vagy csoportos erőszakot, aktívan támogattam és támogatom a társadalmi és a jog elõtti egyenlőség érvényesülését. Ennek sok látható tanújelét adtam, az állampolgári jogok biztosaként, nyilvános fellépéseken, tudományos értekezésekben, újságcikkekben. Ilyen elkötelezettségemet eddig soha senki nem vonta kétségbe.

Ezért is érint súlyosan, hogy egyetlen – ezek szerint rosszul és félreérthetően, de nem rossz szándékkal megfogalmazott – interjúrészletem és egy tudtom nélkül leírt interjúcím alapján, a tisztázás igényét eleve mellőzve sokan reflexből megkérdőjelezik mindazt, amit eddigi életemben képviseltem. Nem a tettek, hanem néhány szerencsétlenül egymás mögé rakott szó alapján mondanak megfellebbezhetetlen ítéletet. Pedig õk ismerik jelmondatomat is, ami ombudsmani munkám során vezérel: „Emberi méltóság, korlátok nélkül”.

Nyilván vannak olyanok is, akik minden elhibázott megfogalmazásban az alapvető jogaik sérelmét, az azok ellen indított támadást vélik felfedezni. Megértem őket, nyilván van okuk rá, de egészen biztosan nem az én esetemben.

Amennyiben tehát bárkiben az a vélemény alakulna ki, hogy kimondtam a kimondhatatlant és ezzel átléptem egy alkotmányos határt, annak ezúton is üzenem: ahogyan elhatárolódtam mindenki más hasonló kijelentésétől, ugyanúgy visszavonom a saját szavaimat is – sem gondolatban, sem tettben, sem szóban nem állt szándékomban sérteni az alkotmányosságot, amire a Parlamentben felesküdtem.

Prof. Dr. Szabó Máté
Országgyűlési Biztos Hivatala

3. Melléklet

B. Gáspár Judit, pszichoanalitikus Budapest
Balatincz Jánosné, nyugdíjas Mezőkovácsháza
Balázs Erzsébet, fizikus Budapest
Balázs Ilonka, előadóművész Xl.ker.Budapest
Balogh Adrienn
Balogh Erika, humán erőforrás menedzser Budapest
Balogh Lídia
Balogh Rodrigó, színész, rendező Simonfa
Balta Fruzsina, fizikushallgató Budapest
Bangó Tamásné
Baracsi Kitti,
Bari Jutka
Barna Mária
Bartha Ágnes, ötvösművész Pilisborosjenő
Bartók Tivadar dr., kereszténydemokrata Tihany
Benedek Iván
Benedek Katalin
Berényi Barbara
Béri Eszter, tanító Erdőkertes
Berki Judit, szociálpolitikus, Bátonyterenye
Berki Ottília, Budapest
Beró László
Besenyei Anna, szociális gondozó Budapest
Betlen Anna, közgazdász Budapest
Bíró Zoltán
Bodansky György
Bognár Ákos, kommunikációs szakember Budapest
Borbély László
Borlai Kinga
Borlai Kinga, hangmester budapest
Boros Julianna, szociálpolitikus Pécs
Bőni Gina, újságíró
Breitschädel Rudolf, ausztria
Bruzsa Katalin, könyvelő Budapest
Bursán Miklós Sándor, hallgató Pécs
Celichowski, Jerzy
Csigó Péter
Csizmazia Raffael, programtervező matematikus Budapest
D. Magyari Imre
Dalmi Zoltán, nyugdijas Budapest
Damjanovic Gábor
Dankay György, ügyvezető Németkér
Dargay Márta
Deák Judit, tanár Budapest
Deák Péter
Dezsényi Katalin dr., újságíró Szentendre
Dósa Mariann
Drevnó János, szociális gondozó Budapest
Elekes Dóra, műfordító
Roper-Evans, Emma, író London
Erdei Éva
Erős Ferenc
Faludi Gáborné
Farkas Zsuzsanna
Fehér Réka
Feischmidt Margit, társadalomkutató Budapest/Pécs
Fisch Gábor László
Flaskár Melinda, szociálpolitikus Budapest
Fleck Gábor
Fodor Andrea, Budapest
Fodor Tamás, színész és rendező Budapest
Forgács Erika, Budapest
Forgács Zsuzsa
Fuchs Vera, tanuló BUdapest
Gáspár Zsuzsa, szerkesztő Budapest
Geréb Anna
Gerencsér Tamás,
Gergely Vera, Budapest
Gőbl Gabi, Budapest
Gusztos István, Salgótarján
György Eszter,
György Pérer, egyetemi tanár
Győri Tamás, alkalmazott BP
Györke András, Kereskedelmi vezető Dunakeszi
Györke Andrásné, Irodavezető Dunakeszi
H. Sas Judit
Halász Árpád dr., ny. ügyvéd Berettyóújfalu
Halász Mariann, dr.
Halmai Gábor
Halmos Judit,
Hegedűs Zsuzsa
Heindl Péter
Heiszler Vilmos
Hell István, újságíró Budapest
Hirschler Tamás, villamosmérnök Budapest
Hodosán Róza
Hoffmanné Welker Györgyi
Horváth Ágnes, egyetemi oktató Budapest
Horváth György, nyugdíjas tanár Érd
Horváth M. Judit
Horváth Marianna, újságíró Baktalórántháza
Hupka György, Okleveles vegyészmérnök Veszprém
Illés Gábor,
Illés Márton,
Imre Beáta
Jakobi Györgyi,
Jónás Judit
Kalányos László, informatikus
Kalányos Margit, Szociálpolitikus Pécs
Kalina Yvette
Kalla Éva
Kálmán C. György, irodalmár Budakeszi
Kálmán Elizabeth
Kálmán Györgyi, Budapest
Kálmán János dr.
Kálmán János, Budapest
Kálmán László
Kapitány Lujza
Kele Fodor Ákos, költő, kritikus Karcag
Kende Ágnes, tesztelő Budapest
Kertesi Gábor
Kertészné Horváth Ilona, nyugdijas Gyál
Kishegyi Júlia dr.,
Kiss Bori, matematikus Budapest
Kiss Györgyné
Kiss Sándor
Kóczé Angéla, szociológus Budapest
Komjáthy Anna, képzőművész Budapest
Kovács Éva
Kovacs Petra,
Köllő Júlia,
Körner Gábor, fordító Budapest
Kőszegi Edit, filkészítő Budapest
Krausz Tamás
Krizsán Andrea, kutató, Közép-európai Egyetem Budapest
Kulcsár Dalma, Budapest
Lakatos Mária, ny.szerkesztő Budapest
Lakatosné Szilvia
Lánczos Veronika, Joggal a Jogállamiságért Egyesület
Lángi Alajos,
Ligeti György
Lóránd Zsuzsa
Lubi Béláné
Lugosi Győző
Lukács Gábor
Lukács Gábor dr., matematikus Winnipeg, Manitoba
Lukács János
Maczné Pletser Ágnes, szervező Budapest
Magasházi Péter
Magyar Fruzsina, dramaturg Budapest
Major Anna
Margittai Péter
Marosvölgyiné, nyugdijas Szombathely
Matern Éva, szociális munkás
Mátrai Mariann
Matzkó Emma
Maximcsuk Józsefné, tanár Budapest
Mayer István, fizikus, c. egyetemi tanár Budapest
Messing Vera
Mesterházi Márton
Mesterházi Mónika, Budapest
Mezei Judit, tanár
Miklósy Katalin,
Mohácsi Anikó,
Molnár Ferenc, nyugdijas Fejér megye
Müllner András, egyetemi oktató Tahitótfalu
Nádas Artúr, matematikus Budapest
Nádas Éva
Nagy Dénes Lajos, fizikus, egyetemi tanár Budapest
Nagy Tiborné, vállalkozó Kiskunlacháza
Nagymáté Orsolya, szövegíró Budapest
Nagyváradi Szűcs Mihály
Neményi Mária, szociológus
Neményi Róza, műfordító Budapest
Németh László, szociális munkás
Németh Magdi
Németh Szilvia
Noé Krisztina, gyógypedagógus Budapest
Oláh József
Oravecz Ágnes, Budapest
Orsós Ferenc, szociálpolitikus hallgató Komló
Orsós János, pedagógus Baranya megye
Orsós József, egyetemi hallgató Piliscsaba
Orsósné Tomics Annamária, pedagógus Komló
Örkény Antal, szociológus
Paizs Dóra
Pálinkás János, Budapest
Páll Balázs,
Pályi Márk, Budapest
Papp Mónika, Tanár Budapest
Paraizs József
Pászt Ágnes
Pásztor Eszter
Pásztor Éva, nyugdíjas Budapest
Paulovics Ákos, faműves Budapest
Pécsi Katalin, tanár
Peer Krisztina, pszichológus Budapest
Penz András, közgazdász, tanácsadó vállalkozó Budapest
Pipás Olivér, szocioterapeuta
Proics Lilla
Pulay Éva, Budapest
Rácz Gyöngyi, szociológus hallgató Piliscsaba
Radnóti Sándor
Rész Levente, szociális munkás Budapest
Réti Józsefné, nyugdijas Budapest
Rév Ambrus, biológus
Révész Márta
Rónay Márta
Rózsa Éva
Rózsavölgyiné Győry Mária, nyugdijas Pilis
Ruzicskáné Belák Andrea
Ságha Erna, újságíró
Schein Gábor
Schmidt Csilla, szociálpolitikus
Schmolcz Istvánné
Setét Jenő
Siklósi Éva
Siklósi Gyula
Siklosi Gyula, nyugdijas M
Siklósi Irma
Simonovits Bori, szociológus Budapest
Simor András
Sinka Károlyné, nyugdíjas Budapest
Somogyi Ágnes
Spilák Klára
Spilák Klára, színész Budapest
Stumpfné Bekes Margit
Sulyok Miklós, gasztrofita Budapest
Surányi András, filmrendező Budapest
Surányi Anna,
Surányi Ráchel, tanuló Budapest
Surányi Vera
Szabó Júlia, pszichológus
Szabó Máté Dániel, jogász Budapest
Szalai Júlia, szociológus Budapest
Szalay Piroska, kereskedő Győr
Szántó Árpádné, pénzügyi előadó Budapest
Szántó Judit
Szarka Zoltán, szociológus Budapest
Szász Anna
Szenthe Zsolt, egyetemi hallgató, szociálpolitikus Budapest
Szepes Erika
Szepesi László, szociális munkás Budakeszi
Szinovszki Magdolna, újságíró Budapest
Szomora Szilárd, szociálpolitikus, Bátonyterenye
Sztojka Borbála
Szuhay Péter, antropológus Tök
Szűcs István, hiradásipari technikus budapest
Szűgyi Jerne
Tajti Lászlóné
Takáts Zoltán, kovács-iparművész Pilisborosjenő
Tamás Tibor
Tari Gyuláné, tanár Szirák
Tarsó Katalin, diák Székesfehérvár (Budapest)
Tompa Andrea, kritikus Budapest
Tompa Júlia, pedagógus Budapast
Tóth Sándorné
Török Béla
Török Béla, Nyugdíjas villanyszerelő. Kápolnásnyék
Vajda Róza
Van der Lek Dániel, főmérnök Budapest
Varga István, bridzsoktató Budapest
Varga Mihály
Vidra Zsuzsa
Vihar Judit
Virág Tünde
Vörös Miklós, antropológus, szociológus
Weisz Júlia, orvos, szerkesztő Budakeszi
Weyer Balázs
Zágon András, orvos Budapest
Zelki János
Zentai Violetta
Zettisch Nándor
Zolnay János, szociológus Budapest
Zsólyomi Beáta, tanár Tök