Németország, Hoyerswerda, 1991 szeptembere: szélsőjobboldali utcai randalírozások, rombolások következtében 135 sérült, Richard von Weizsäcker, német köztársasági elnök elítélte az erőszakot.
Németország, Solingen, 1993 májusa: egy menekültotthont gyújtottak fel ismeretlenek, öt török nő lelte halálát, Richard von Weizsäcker, német köztársasági elnök részt vett a gyászünnepségen.
Németország, Mölln, 1992 novembere: két török családot támadnak meg Molotov-koktéllal neonácik, 9 sebesült, Richard von Weizsäcker, német köztársasági elnök személyesen ítélte el a történteket.
„Fogtam a Robi fiam fejét az ölemben, csak azt mondogatta, hogy le, le, le, vagyis hogy lelőtték, csak már nem bírta kimondani. A kicsi unokám már nemigen volt észen, kapkodta a levegőt, csukott szemmel feküdt, és csak folyt a könny a szeméből” - Csorba Csaba, és felesége, Erzsébet február 23-án vesztették el elsőszülött fiukat, a 27 éves Robit, és négyéves unokájukat, Robikát. Fölgyújtott házukból menekültek, amikor hátulról lelőtték őket. A kis Robi június 8-án lett volna ötéves: egy biciklit szeretett volna a születésnapjára.
Romák és nem romák együtt gyászolunk a Csorba-családdal. Mögöttük állunk a temetésen. Közösen engedjük utolsó útjára apát és fiát. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy a dolgok idáig fajultak.
Nem engedjük, hogy további ártatlan áldozatok haljanak meg Magyarországon.
Március 3-án, kedden, 13 órakor ott leszünk Tatárszentgyörgyön, Robi és a kicsi Robi ravatalánál.
Kérdéseivel hívja a 06 20 329 7711 számot.
Megkérjük azokat akik jönnek, részvételi szándékukat a tatarszentgyorgy@gmail.com e-mail címen jelezzék hétfő estig.
Találkozó március 3-án, kedden 11:00 órakor a budapesti Bazilika mögött, a Bajcsy Zsilinszky úton. További információ: tatarszentgyorgy@gmail.com
ÖSSZETARTOZUNK!
Mindannyian felelősek vagyunk azért, ami ma Magyarországon történik. Felelősek a társadalmi tagságuktól, emberi és állampolgári méltóságuktól megfosztott cigányság sorsának alakulásában. A fizikai tettlegesség és szellemi elnyomás elfogadott lett megbélyegzett honfitársainkkal szemben, sőt, immár követendő normának számít. Bocsánat minden gúnyért és bántásért, ami ebben a hazában érte roma társainkat.
Hogyan juthattunk idáig, hogy közösségeink gyengévé lettek vagy széthullottak, mi magunk pedig szótlanná váltunk, s erőszakos és gátlástalan emberek veszélyeztetik a társadalom békéjét, ártatlanok életét?! Fonjuk újra a társadalom törvényes és összetartozó szövedékeit! Semmit sem kívánunk ennél jobban. Tegyünk meg mindent azért, hogy törvényeinkben, sajtónkban, iskoláinkban, munkahelyeinken és szomszédságainkban legyen végre egyenlő bánásmód és nyíljanak egyenlő esélyek mindenki számára.
Hiszünk abban, hogy a cigányok és nem cigányok közös országa talpra állítható. Ha most szembenézünk a súlyos helyzettel, lefolytatjuk az elmaradt, elhallgatott vitákat és kölcsönösen megfogalmazzuk a közös feladatokat, amelyhez széles társadalmi összefogást teremtünk, akkor végre felemelt fővel nézhetünk egymás, gyermekeink és unokáink szemébe. A legfőbb ideje tehát, hogy mi, különböző származású, társadalmi helyzetű és világnézetű emberek, erkölcsi, anyagi és politikai felelősségünk teljes tudatában megmutassuk: összetartozunk. Méltóságot hát mindenkinek!
A kezdeményezők: Feischmidt Margit, Fleck Gábor, Horváth Aladár, Kalányos László, Kovács Éva, Kovács Petra, Kóczé Angéla, Messing Vera, Neményi Mária, Michael Stewart, Szalai Júlia, Szuhay Péter, Vidra Zsuzsanna, Virág Tünde, Zentai Violetta és Zolnay János
Hozzászólás: