Forrás: Dzsaj Bhím Közösség, 2010. április 23.
Lázi István Benő dhammamitra szervezte meg a Dzsaj Bhím Közösség eddigi legnagyobb rendezvényét, a 2010. évi holokauszt megemlékezést a Sajókazán. A megemlékezés felvonulással kezdődött. A résztvevők gyertyát gyújtottak a deportáltak emléktáblájánál, ahol Derdák Tibor gimnáziumigazgató ismertette, hogy hogyan rabolta ki, és hogyan küldte a halálba a magyar Csendőrség a község zsidó családjait.
Ahogy Budapesten is az Élet Menete volt a legnagyobb antirasszista demonstráció, úgy Sajókazán is a 2010. évi Holokauszt megemlékezés adott alkalmat sok száz embernek, hogy jelezze: nem kérünk az antiszemitizmusból, nincs szükségünk cigányellenes politikai programokra, nem engedünk a községünkbe se gárdát, se csendőrséget. A megemlékezésen felszólalt Stefán László, a község polgármestere, Ádám Renáta, a Sajókazai Mélyszegénységben Élők Egyesületének szónoka. Szavalattal Molnár Anikó és Lázi Móni emlékezett az áldozatokra. Hallhattuk a Kultúrházban a Sajókazai Testvérszívek együttes műsorát és a Dzsaj Bhím Közösség Asszonykórusát.
Megtiszteltetés volt a sajókazaiaknak, hogy a Radvánszky Béla Kultúrházban egy Radvánszki, Radvánszki Gábor, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke emlékezett a Holokauszt áldozataira és Budai Miklós, a Hitközség kántora vezette be az emlékezőket a zsidó zenei világba. A Hitközség tagjai ezután kádist mondtak a sajókazai zsidó temetőben, és eltávolították a sírkövekre ragasztgatott jobbikos propagandaanyagot. Elfogadtuk a Szim Salom Hitközség meghívását a budapesti zsinagógába, aminek hamarosan eleget teszünk.
Kálmánka még egy kipát is kapott Hitközség vezetőitől. Köszönjük a résztvevőknek, hogy méltó formában kifejezték a rasszizmussal kapcsolatos álláspontjukat, köszönjük a rendezvényt biztosító férfiak munkáját, és köszönjük Benőnek a szervezőmunkát.
Reméljük, jövőre már a falu többi egyházi közössége is velünk emlékezik ezen a napon.
További képek: Google Picasa »
ÖSSZETARTOZUNK!
Mindannyian felelősek vagyunk azért, ami ma Magyarországon történik. Felelősek a társadalmi tagságuktól, emberi és állampolgári méltóságuktól megfosztott cigányság sorsának alakulásában. A fizikai tettlegesség és szellemi elnyomás elfogadott lett megbélyegzett honfitársainkkal szemben, sőt, immár követendő normának számít. Bocsánat minden gúnyért és bántásért, ami ebben a hazában érte roma társainkat.
Hogyan juthattunk idáig, hogy közösségeink gyengévé lettek vagy széthullottak, mi magunk pedig szótlanná váltunk, s erőszakos és gátlástalan emberek veszélyeztetik a társadalom békéjét, ártatlanok életét?! Fonjuk újra a társadalom törvényes és összetartozó szövedékeit! Semmit sem kívánunk ennél jobban. Tegyünk meg mindent azért, hogy törvényeinkben, sajtónkban, iskoláinkban, munkahelyeinken és szomszédságainkban legyen végre egyenlő bánásmód és nyíljanak egyenlő esélyek mindenki számára.
Hiszünk abban, hogy a cigányok és nem cigányok közös országa talpra állítható. Ha most szembenézünk a súlyos helyzettel, lefolytatjuk az elmaradt, elhallgatott vitákat és kölcsönösen megfogalmazzuk a közös feladatokat, amelyhez széles társadalmi összefogást teremtünk, akkor végre felemelt fővel nézhetünk egymás, gyermekeink és unokáink szemébe. A legfőbb ideje tehát, hogy mi, különböző származású, társadalmi helyzetű és világnézetű emberek, erkölcsi, anyagi és politikai felelősségünk teljes tudatában megmutassuk: összetartozunk. Méltóságot hát mindenkinek!
A kezdeményezők: Feischmidt Margit, Fleck Gábor, Horváth Aladár, Kalányos László, Kovács Éva, Kovács Petra, Kóczé Angéla, Messing Vera, Neményi Mária, Michael Stewart, Szalai Júlia, Szuhay Péter, Vidra Zsuzsanna, Virág Tünde, Zentai Violetta és Zolnay János
evanagyi
2010. április 25. vasárnap 20:52
Orommel tolt el, hogy jol sikerult a megemlekezes.
A Jobbik meg szegyellje magat, hogy meg a zsido temetobe is bepofatlankodik .